Általános infók

Szeretnék pár hasznos infót megosztani ami mindenféleképp érdekes lehet azoknak akik épp a kiutazást tervezik vagy éppen már pakolnak.:) Utazás előtt egy csomó kérdés felmerül, mit vigyek, mit ne vigyek, mire számitsak, mégis milyen lesz egy számomra idegen országban.

Próbáltuk összeszedni azokat az infókat, amelyek hasznosak az első pár napban, és szinte azonnal szembesül az ember velük. Amit leírunk az nem szentirás, kinti tapasztalatok illetve a kint élő barátok tapasztalatai alapján szedtük össze, de az nincs kizárva, hogy valakinek mások a tapasztalatai.

1. Időjárás, mit pakoljak?
2. Piszkos anyagiak
3. Állás, munkalehetőség
4. Kommunikáció
5. Szállás
6. Közlekedés
7. Elektromos hálózat

1. Időjárás, mit pakoljak.

Ez attól függ, mikor szeretnél kimenni és hová. Az évszakok forditva működnek mint itthon, tehát ha a nyári szünidőt Ausztráliában szeretnéd tölteni, akkor épp a télbe csöppensz bele. No ez nem azt jelenti hogy hótaposó csizmát kell pakolni. Sydney-ben a tél kicsit hűvösebb, ott mar fűtenek is a lakásokban télen esténként, de sokszor csak az epület egy részét, mert alapvetően nincsenek berendezkedve a nálunk megszokott hideghez. Ritkan vannak fagyok, elég ha kicsit jobban felöltözik az ember.

Feljebb, Brisbane környékén csak esténként hűvös a tél, fűtés szinte sehol sincs. Vérmérséklet kérdése, valaki kihúzza egy szál pulóverrel, de sok ozzi még akkor is rövidnadrágban járkál.

A nyár az meleg, Brisbane környékén és feljebb párás, az év nagy részében (8-9 hónap) elég a rövidnadrág, valami könnyű cipő vagy papucs, és persze fürdőruha.:) Ha valaki épp most pakol, és az Ausztrál nyárba készül, akkor az összes hosszúnadrágját, pulóverét és meleg cuccát otthon hagyhatja. Ha esetleg sikerül munkát szerezni, akkor valószínű hogy kell egy hosszú nadrág, de ha valaki csak tanulni és nyaralni akar, akkor felejtse el.:) Valami strapabiró túracipőt persze pakoljon aki túrázni szeretne.
<Ugrás a lap tetejére>

2. Piszkos anyagiak

Sokan kérdezik, mennyi pénzt kell kivinni. Minél többet.:) No jó, azért nem ennyire vészes a helyzet. Hivatalos fizető eszköz az Ausztrál dollár (AUD), átváltási árfolyam 150-160Ft/1dollár között ingadozik. Itthon használatos dombornyomásos VISA és Mastercard kártyákat elfogadják bárhol kint, de nem árt érdeklődni az út előtt a számlavezető banknál, hogy lehet-e használni Ausztráliában is és milyen feltételekkel. A kaja árak hasonlóak mint itthon, átlagban azért elmondható hogy 10-15%-al drágábbak (pl. 3L tej 4$=450Ft) ha boltban vásárol az ember. Az éttermek azok drágábbak mint itthon. Ami tuti költség lesz, az az utazás. Ennek ára változó, függ hogy hol laksz és merre utazol, ugyanis a városok többsége zónákra van osztva (belváros 1-es, és kifelé körkörösen növekszik), és minél több zónán keresztül utazol, annál drágább a jegy, mindegy, hogy busz, metró, vagy éppen hajó. Lehet autót bérelni, de erről majd külön később a közlekedés "rovatban".
Nem árt némi készpénzt vinni, mert az első napokban pár apró dolgot úgyis be kell szerezni, meg jó ha van az embernél. Lehet hozni az Európában elfogadott fizetőeszközt is (eurot, US dollárt, angol fontot), bármelyik bank beváltja. A suli költségen kivül nagy kiadás még a szállás, amiről szintén később lesz szó bővebben. Kinti tapasztalat, hogy kb 100$-ból ki lehet hozni a heti kaját 2 főre, otthoni főzőcskézéssel, de ez megint szubjektív, kinek több, kinek kevesebb. Ehhez még hozzájön a szállás, utazás, esetleg telefonköltség, ezek általában fix heti kiadások. Ezen felül pedig mindenki annyit költ amennyit tud.:) Ha sikerül elhelyezkedni valahol és kihasználni a heti 20 órás munkalehetőséget, akkor a minimum órabér 12-15$. Azért mondom, hogy heti, mert általában kint szinte mindent heti bontásban számolnak, a fizetéseket, lakbért stb.
Röviden összefoglalva, ezek a fix költségek amivel számolni kell:

- nyelvsuli költsége
- szállásköltség
- kaja
- utazás, suliba járás
- biztosítás (nem árt ha van, különben bármi baj esetén mélyen a zsebbe kell nyúlni)
- egyéb költségek (szórakozás, kirándulás, telefon, internet, sörözések, stb.)

A legnagyobb érvágás a tandij és a szállás. Persze sokan akarnak olcsón (vagy akár pénz nélkül) suliba járni és igényes, tiszta kégliben lakni. Sajnos ki kell ábránditanom azokat akiknek ilyen megforduli a fejükben. Az ár tükrözi a szállás minőségét, aki olcsón akar lakni annak bizony el kell fogadni, hogy nem egy Hilton szinvonalú szállást fog neki a suli találni. Ráadásul ami kint olcsónak számit az Magyarországon még mindig drága. A fenti tételek összege tehát attól függ, ki mennyire él nagylábon, de van rá esély, hogy ha jó munkát sikerül találni, akkor a keresett pénz fedezze a fentiek nagy részét. Tudom, ezek az infók esetleg sokakat elriasztanak, de jobb ezekre felkészülni még otthon, mint kint sokkhatásként szembesülni velük.
<Ugrás a lap tetejére>

3. Állás, Munkalahetőség

Ez a téma sokmindenkinek megmozgatja a fantáziáját. Mit is lehet csinálni, hogyan keressek sok pénzt kevés munkával.:) Sajnos itt nehezen megy az amit pl. USA-ban sokan csinálnak, kimennek, elvállalnak valami fekete melót és évekig elvannak. Nagyon kevés munkáltató ad feketén munkát, mert az számukra is súlyos következményekkel járna, téged is azonnal hazaküldenek és még pár évig nem fogsz vízumot kapni. Ha csak turista vízumod van, akkor ne nagyon reménykedj, hogy el tudsz helyezkedni. Ez tényleg nem vicc, voltak akik nem hitték el és elszórták gyorsan a pénzüket, mondván majdcsak találnak valami melót. Hát nem így történt. Nem mondom hogy lehetetlen, de jobb nem kockáztatni. Marad a legális út, ezek közül a leggyakoribbak:

- Munkavállalói vizum. Ezt elég nehéz megszerezni, mert találni kell egy olyan ausztrál céget aki neked ezt elintézi. Ehhez vagy speciális szaktudás kell, összeköttetés és/vagy nagy-nagy mázli. Először is a cégnek bizonyítani kell hogy "isten bizony" nem talált az adott pozícióra ausztrál munkaerőt. Ha ez esetleg valahogy sikerül akkor annyi papírmunkával és macerával jár, hogy a cégek többsége bele sem fog, nem ér az egész nekik ennyit. Az álláshirdetések legnagyobb részénél oda is írják, hogy csak azok pályázzanak akiknek már van olyan papírjuk amivel lehet legálisan dolgozni (állampolgárok, vagy letelepedési engedéllyel rendelkezők). Nem akarok senkit lebeszélni erről a lehetőségről, van akinek sikerült, főleg a kétkezi szakmákban járatos embereknek van esélye, de ezt a vízumfajtát elég nehéz megkapni.

- Bevándorlás. Ez már valamivel járhatóbb út de tovább tart, sok időbe és pénzbe kerül. Csak olyanoknak érdemes pályazni, akik a fő kritériumoknak megfelelnek, vagyis Ausztráliában keresett szakmájuk van, jól beszélik a nyelvet és nincs nyakukon a nyugdíjkorhatár. No és az sem árt, ha valamennyi kezdőtőkével rendelkeznek, mert az első időben senkire sem szamithatnak anyagilag csak magukra. Nem nagyon térnék ki a bevándorlási procedúra taglalására, akit bővebben érdekel az utána tud járni. Csak hogy mivel is jár a dolog, egy csomó papírt le kell fordíttatni, diplomákat, munkahelyi papírokat, stb. Utána el kell ismertetni az itthoni végzettséget, szakmai tapasztalatot a szakmához tartozó ausztrál szervezettel, majd utána beadhatod a bevándorlási kérelmet. Majd vársz... és még mindig vársz... majd 6-9 hónap után (vagy még később) közli veled a bevándorlási hivatal, hogy mi a további teendő ha elfogadta a jelentkezésedet és megfeleltél a fő kritériumoknak. Mindez egy csomó pénzbe kerül, a forditások, a beadás, sikeres elbírálás után a repjegy, kiköltözés stb. És amikor már kint vagy, akkor lehet gondolkodni, hogy mit is szeretnél dolgozni. Ekkor viszont már te választasz, mert kis túlzással azt dolgozhatsz amit akarsz, no meg amire felvesznek.:)
A bevándorlással kapcsolatban azért egy jó hírrel is tudunk szolgálni. Pár suli (Pl. Sunshine Coast TAFE) kimondottan olyan kurzusokat szervez, ami Ausztráliában hiányszakma, és az elvégzésük után sokkal könnyebb elintézni a bevándorlási vizumot. Ezek főleg kétkezi szakmák és a feltétel az  alapszintű nyelvtudást. Csak pár ezek közül: kertész, szociális munkás, fodrász, szakács, kőműves. Akinek már van hasonló végzettsége, azoknak már megvan az első lépés, és csak a nyeltudást kell hozzátenni. Általános tendencia, hogy keresettebbek a kétkezi szakmák, és sokszor jobban megfizetik mint a diplomásokat. Ausztráliában nem "ciki" a kétkezi munka, sőt a kormány is próbálja ezirányba terelni a fiatalokat a pályaválasztás előtt. Nem az a menő ha valaki manager valami puccos helyen vagy a névjegykártyáján a név alatt "akármilyen" manager van ráírva, amit senki nem ért, viszont jól takarja a sima aktatologatás fogalmát.:)

- Tanuló vízum. Ezzel a papírral heti 20 órát tudsz dolgozni legálisan, mellette viszont suliba is kell járnod, mert ha nem jársz be, egy idő után az iskola kirúg, elveszted a vizumodat és jöhetsz haza. Ez a 20 óra arra elég, hogy fedezze a suli költségeit, ha ügyes vagy akkor többre is. Mielőtt még valaki beleélné magát, a vízummal nem jár automatikusan a munkahely! Sokaknak az az első kérdése, hogy mit lehet dolgozni és mennyit lehet vele keresni. A tanulóvizum arra való, ami a nevében is benne van: elsődlegesen tanulásra! Az, hogy mellette dolgozhatsz mellékes, kis jövedelemhez juthatsz ami olcsóbbá teszi a kinttartózkodásodat, fedezheti a kiadásaidat. Ez egy lehetőség, senki sem fog állásajánlattal várni a reptéren, a munkát neked kell keresni. Néhány iskola segít benne, vannak bejáratott kapcsolatai ahova a diákjait kiközvetíti, de ott már neked kell megfelelni az elvárásoknak. Mivel csak részmunkaidős állások jöhetnek szóba, ezért bármennyire is top-on voltál a saját szakmádban itthon és te voltál az adott pozícióban a tökéletes ember, kint csak tipikus diákmelókat kapsz, legalábbis kezdetben. Ezek főleg takarítás, felszolgálás, mosogatás, eladó, babysitter stb. De ha szerencséd van, jól beszélsz már angolul, és van elég ambíciód és türelmed, akkor van esély olyan munkára is amit szívesen csinálnál és jobban megfizetik. Erre akkor nagyobb az esélyed, ha már jól beszéled a nyelvet, és nem nyelvtanfolyamra iratkoztál be hanem valamilyen szakmai kurzusra vagy egyetemre. Ez persze jóval drágább és hosszabb távra szól, de jobban is hangzik hogy ausztrál egyetemre jársz és mondjuk olyan munkát szerezhetsz amit épp tanulsz. Másik érv még a szakmai kurzusok mellett, hogy ha olyan szakmát tanulsz amit ausztráliában elismernek és szükség van rá, akkor később nagyobb eséllyel pályázhatsz a letelepedési vízumra, persze ha ez a terved, de erről már feljebb volt szó.
<Ugrás a lap tetejére>

4. Kommunikáció

Általánosan elmondható, hogy az itthon használt mobil telcsik kint is használhatóak, ugyanaz az 1800Mhz-es hálózat van, mint itt. Csak annyit kell tenni, hogy a roaming szolgáltatást aktiválni kell az adott telefonszámra, ezt a szolgáltató megmondja hogyan kell, és már lehet is használni Ausztráliában a telcsit. Másik megoldás, hogy kint vesz az ember egy feltöltőkártyás előfizetést (prepaid), és ha a telefonod kártyafüggetlen, akkor csak be kell tenni a kint vásárolt SIM kártyát a telefonba. Ez persze akkor érdekes, hogy ha kint akarsz telefonálni a kinti barátaidnak, ismerőseidnek, munkainterjúkra stb. Ha haza akarsz telefonálni, akkor ez kicsit költséges lenne. Erre van egy sokkal olcsóbb megoldás. Újságosnál, vagy információs pultoknál lehet kapni nemzetközi hivókártyákat (international calling card). Ez úgy működik, hogy fel kell hívni egy központi számot, majd meg kell adni a kártyán lévő azonosító kódot (PIN code), majd lehet tárcsázni az itthoni számot. Ezután annyit lehet beszélni amennyi a kártya egyenlege (20$, 30$) a tarifa pedig 5-10c/perc (7-15Ft/perc) között változik. Ez már mindjárt jobban hangzik. Ha valaki Brisbane-be utazik, akkor igény szerint előre beszerzünk akar prepaid mobil kártyát, akár nemzetközi hívó kártyát, ezeket át lehet venni a reptéren leszállás után, és már lehet is hívni az itthoniakat.
3 fő szolgáltató van, amelyeknek elég jók az országon belüli lefedettségük: Optus, Telstra és a Vodafone
Áraik hasonlóak, szolgáltatásban sincs sok különbség és szinte mindenhol vannak üzleteik.
Az ausztrál számok 8 számjegyűek, itt is van körzetszám, pl. Brisbane a 7-es, az ország hívószáma 61

Pl.:

Ha itthonról hívsz ozzi számot:         +61 (ország száma) 7 (körzetszám) 1234 5678 (telefonszám)
Országon belül, de más körzetből:     07 (körzetszám, kell elé a 0!) 1234 5678 (telefonszám)
Körzeten belül elég a 8 számjegyű számot tárcsázni.
A mobil számok körzetszáma 04.

Segélyhívás: 000

<Ugrás a lap tetejére>

5. Szállás

Az iskolákra weblapjain találsz a szállásokkal kapcsolatos információkat. Szinte minden suli intéz számodra szállást amelyek főleg családoknál történő elhelyezést és diákszállásokat jelentenek
Ha Brisbane-be szeretnél menni akkor tudunk számodra a sulitól független diákszállást, kb. 15-20 perc busszal a belvárostól. Ez egy apartman komplex, egy lakásban 4 szoba van amelyek külön zárhatók, minden szobához saját fürdőszoba tartozik. A komplexben van medence, szauna, konditerem, ezek használata ingyenes. Persze attól függ hogy épp van-e üres hely, ezért érdemes időben felkeresni minket. Sokan azt csinálják, hogy pár hétig igénybe veszik a suli által felkínált lehetőségeket, és ahogy már otthonosabban érzik magukat, esetleg pár barátot is sikerült összegyűjteni, akkor kibérelnek közösen egy apartmant, ahol kicsit önállóbb életre van lehetőség. No meg persze valamivel olcsóbb is.:)

Diákszállás

Suli intéz neked ilyen jellegű szállásokat, ami általában kollégium jellegű, több szobához tartozik egy fürdőszoba, és előfurdul, hogy többen laktok egy szobában. Ennek megvannak az előnyei is, pl. rá vagy kényszerülve egy kis önállóságra, a lakótársak segitenek az első kezdeti lépéseket megtenni stb., de a hátrányai is, nem tudhatod kik lesznek a lakótársak, lehet hogy tök jó fej, de lehet hogy egy koszos és trehány valaki akit a hátad közepére kivánsz egy idő után. Általában van minimum idő amire kiadnak ilyen szállást, ez lehet 4-5 hét vagy akár 3 hónap. Érdemes a feltételekről tájékoztatást beszerezni a suliktól, mielőtt bármit is aláirsz. Ha nem tetszik a szállás, akkor ki lehet költözni a szerződés lejárta előtt, de akkor addig kell fizetni a szoba bérleti diját, amig nem találnak valakit a helyedre, függetlenül attól hogy ott laksz vagy sem. Ha mégsem fizetsz akkor ugrik a 4 heti foglalód (bond).

Családoknál való elhelyezés - Home stay – a családokat körültekintően választják ki, szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Minden családot személyesen ellenőriznek, hogy minden feltételnek megfelelnek-e. Természetesen, ha valamilyen problémád adódna valamilyen okból kifolyólag, akkor lehetőség van az elhelyezés megváltoztatására.

Az iskola keres számodra egy általad is megfelelő családot (gyermekes családot preferálsz, vagy inkább olyat akinek haziállata van, stb) ahol lakhatsz, és amelyek biztosítják számodra a következőket:

1. saját szoba,
2. 2-3 étkezés naponta,
3. saját íróasztal, szekrény,
4. Fürdőszoba, mosókonyha használat,
5. TV és telefon használat,
6. Ellátnak tanácsokkal a mindennapokkal kapcsolatban,
7. Segítenek a beilleszkedésben,

Szoba, lakás vagy házbérlés

Amennyiben szobát, apartmant szeretnél bérelni, esteleg többedmagaddal összeköltöznél egy nagyobb lakásba, házba, akkor erre is megvan a lehetőséged. Az ár többnyire attól függ, hogy hol helyezkedik el, illetve milyen felszereltségű az adott kégli.
Az árak elég változóak, lehet találni lakást heti $150-200-ért is, a határ a csillagos ég. Itt utánanézhetsz az aktuális áraknak és lakásoknak a "Rental Properties" résznél: http://www.realestate.com.au/. Ilyen jellegű szálláslehetőséget otthonról nem lehet intézni, mert egy lakást a tulaj minimum fél évre ad ki, és mielőtt kiadják, szeretik megnézni az új lakót. Ez csak akkor jöhet szóba, ha már kint vagy és el tudsz menni személyesen intézkedni.
Általában előre ki kell fizetned két heti szállást és négy heti összegnek megfelelő foglalót, mielőtt beköltöznél. A foglalót visszakapod a kiköltözéskor, amennyiben tisztán adod át és nem tettél kárt semmiben. A lakbérre még rájön a rezsi (telefon, gáz, villany stb) költség, ami szintén téged terhel.

Nyilván nem egyszerű egy minden szempontnak megfelelő szállást találni, de segítségedre lehet a következő felsorolás:

1. az iskola recepcióján mindig találsz listát a kiadó apartmanokról, lakásokról,a diákszervezet tájékoztat a törvényekről, elmondja mire számíts stb, Az iskola hirdetőtábláján mindig találsz kiadó szállásokat, érdemes megnézni az egyetemek hirdetőtábláit is, lapozgasd a The Courier Mail napi hirdetési rovatát,
2. keress fel egy ingatlanügynökséget, szinte minden kerületben találsz, nyugodtan be lehet hozzájuk kopogtatni, tapasztalataink alapján szívesen segítenek.
3. Ha már kinéztél egy környéket, akkor csak járkálj sokat arrafelé, mert sokszor nem hirdetik meg a kiadó lakásokat csak kiraknak egy táblát a ház elé, hogy éppen van kiadó kégli. Fel kell hívni a megadott számot, és egy egyeztetett időpontban meg tudjátok nézni.

Ami még fontos és sokan nem tudják, hogy mielőtt beköltözöl a frissen bérelt lakásba, el kell intézni a helyi elektromos művekkel (Energex), hogy legyen villany a kégliben. Ugyanis az előző lakó lemondja a villany és telefon szolgáltatást mielőtt kiköltözik. Neked kell bejelentened, hogy beköltözöl az adott címen lévő lakásba, és kérned kell a beköltözés dátumától a villanyszolgáltatást. Előfordult, hogy örömködve sikerült beköltözni a lakóknak... a tök sötét lakásba.:) Lehet előre kérni a szolgáltatást, nem kell megvárni a költözést. Az egészet el lehet intézni interneten keresztül is. A telefonnal ugyanez a helyzet, ha szeretnél vezetékes telefont, pl. ADSL-hez, akkor interneten keresztül tudsz igényelni vonalat, mire beköltözöl addigra bekötik. Ha telefonra szeretnél internet elérést (dial-up, ADSL) akkor ezt csak a telefonvonal bekötése után tudod megtenni.
Ugrás a lap tetejére>

6. Közlekedés

Az első és legfontosabb, hogy Ausztráliában baloldalon közlekednek, pont fordítva mint itthon. Van akinek ez egyértelmű de sokan nem tudják és kint csodálkoznak, hogy mindenki a "rossz" oldalon közlekedik.:) Emiatt nem árt jobban körbenézni mielőtt lelép az ember a járdáról. De pár nap alatt hozzá lehet szokni, ha pedig kocsival szeretnél járkálni, akkor az első időben kövesd a forgalmat és nem lesz baj.:) A vezetők sokkal türelmesebbek mint itthon, nem űznek sportot abból, hogy ráijesszenek a gyalogosra ha éppen át akar menni az úton.
Az első pár napban gondolom nem az lesz az első dolog, hogy elmész autót venni, bár a távolságok miatt sokszor nem árt ha van az ember alatt négy kerék. Ilyenkor marad a tömegközlekedés. Az iskolák nagy része általában a belvárosban van, és próbálnak a sulihoz közel eső szállást keresni. Talán nem olyan jó a tömegközlekedés mint Budapesten, mivel a távolságok miatt elég nehéz lenne megszervezni, de azért a nagyvárosokban szinte minden fontosabb helyre gyorsan el lehet jutni. Az iskola intéz számodra diákigazolványt, amivel olcsóbban utazhatsz. Fő közlekedési eszköz a "vonat" illetve a busz, de néhány nagyvárosban komp és hajójárat is hasznos lehet. Mivel a sulik általában a belvárosban vannak, a szállást is próbálják valahol a suli közelében intézni. Csak pár példa a tömegközlekedés árairól:

	egy útra	heti bérlet
Brisbane (1 zóna)	$2.10	$16.80
Sydney (1 zóna)	$2.20	$18.00

Ha mégis autókázásra adod a fejed, akkor vagy veszel vagy bérelsz egy járgányt. Ha veszel, akkor ennek a kockázata hasonló mint itthon, nem tudod mit is kapsz a pénzedért, hacsak nem új autót veszel. Az árakról elmondhatóak, hogy olcsóbban kapsz egy hasonló évjáratú és azonos futott km-el rendelkező autót mint itthon. Ha nagyon olcsó autóban gondolkodsz (mondjuk csak addig guruljon amíg a suliba jársz) akkor annak is lesznek fix költségei, átírás, biztosítás, stb. Ez függ a kocsi típusától, valamint hogy épp melyik államban vetted, mert a szabályok államonként különbözőek. De ez a fix költség is több száz dollárba belekerülhet.
Másik lehetőség, hogy bérelsz egyet, de ez sokkal drágább. A nagy autókölcsönzőket ott is megtalálhatod, Budget (http://www.budget.com.au/) AVIS (http://www.avis.com.au ) Hertz (http://www.hertz.com.au), stb. A napi árakat megtalálod a lapjukon.

Még egy fontos dolog: a jogosítvány. Otthon még érdemes megcsináltatni a nemzetközi jogsit, arra figyeljetek, hogy az angol részhez pecsételjen az ügyintéző!!!

<Ugrás a lap tetejére>

7. Elektromos halózat

Kint is a nálunk használatos 220V-os, 50Hz-es hálózatot használják, tehát bármilyen elektromos cuccot kivihetsz magaddal, az ott is működni fog. Ami más és elég lényeges, hogy nem fogod tudni egyszerűen bedugni a kinti konnektorba, mert teljesen mások a csatlakozók. Hogyha bármit is használni szeretnél, be kell szerezned egy adaptert/átalakítót (itthon is beszerezhető, de Ausztráliában szinte mindegyik elektromossági üzletben, turista shopban stb megtalálható) , ami lehetővé teszi hogy a kinti konnektorba is be tudd dugni a cuccaidat. Az Ausztrál konnektor így néz ki:

<Ugrás a lap tetejére>