Ausztráliáról

Hivatalos nyelv: angol
Fővárosa: Canberra
Terület: 7 686 850 km2
Lakosság: kb. 20 millió

Ausztrália a neve a Föld legkisebb kontinensének, valamint a rövidített neve az Ausztrál Nemzetközösségnek (Commonwealth of Australia).

1. Földrajz
2. Éghajlat, időjárás
3. Történelmi háttér
4. Népesség
5. Kultúra, sport
6. Növény- és állatvilág
7. Érdekességek

1. Földrajz:
Az Ausztrál Nemzetközösség a hatodik legnagyobb ország a Földön; az egyetlen, amely egy egész kontinensre kiterjed. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.
Ausztrália, a sokáig keresett titokzatos déli földrész (terra australis incognita) egy hatalmas szigetkontinens, kb. 16-18 000 kilométerre Magyarországtól. Az ország akkora, mint Európa négyötöd része (kb. Magyarország nyolcvankétszerese!!!), viszont lakossága - nagyságához képest csak 20 millióra tehető.
Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el.
<Ugrás a lap tetejére>

2. Éghajlat, időjárás:
Ausztrália az egyenlítő túlsó oldalán, a Föld déli féltekén helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódást mutatnak, tehát amikor Európában tél van, akkor ott nyár. Mivel Ausztrália közel fekszik az egyenlítőhöz, ezért éghajlata jóval melegebb hazánkénál. Az ország területének egyharmada a trópusi, kétharmada pedig a mérsékelt övbe tartozik.
A partközeli területeken az óceánok, tengerek közelsége mérsékli a hőmérséklet szélsőségeit, egyenletesebbé teszi az időjárást, így a partvidékek mentén nincs nagy különbség a tél és nyár, a nappali felmelegedés és éjszakai lehűlés között.
A nagy metropoliszok évi középhőmérséklete a következők szerint alakul:

Sydney 17,4 C, Melbourne 14,7 C, Brisbane 20,4 C, Perth 18,1 C, Adelaide 17,1 C.

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.
A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon - a délkeleti passzátszelek miatt - azonban a tél száraz. Mivel magashegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között hurrikánok söpörhetnek végig.
<Ugrás a lap tetejére>

 

3. Történelmi háttér
Az első embercsoportok a jégkorszak idején, kb. 40.000 éve érkeztek Ausztrália földjére Délkelet-Ázsia felől. Ekkor a tengerek szintje jóval alacsonyabb volt, így a szigetek közti távolságok 80-100 km-re szűkültek, amely már kisebb fajta hajóval is leküzdhető volt. A kontinens benépesülése északról dél felé történt, az őslakók törzsi szervezetben éltek és vadászattal, gyűjtögetéssel, halászattal foglalkoztak. A bumerángot kb. 10.000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.
Ausztrália felfedezésének ideje vitatott, valószínű, hogy már a XV. századtól kínai, arab, portugál és spanyol hajósok is eljuthattak a kontinensre, de terméketlennek találták, így említésre sem méltatták.
Az első hiteles írásos feljegyzéseket Willem Janszoon holland hajóskapitány készítette 1606-ban Ausztrália északi partjairól. A XVII. század folyamán holland és angol hajósok derítették fel a területet.
Elsőként Abel Tasman holland kutató hajózta körül Ausztráliát 1642-43-ban, ekkor nevezték el a területet Új-Hollandiának. Az angol hajósok közül James Cook kapitány tett jelentős lépéseket Ausztrália partjainak és a környező szigeteknek (Új-Zéland, Új-Guinea) a felfedezésében. A hivatalos népszámlálás szerint 1778-ban, a brit gyarmatosítás kezdetén 300 000 ember élt itt.
Az angolok az amerikai függetlenségi háború után nem tudták az elítélt bűnözőket Amerikába szállítani, ezért 1788-tól Ausztráliába vitték őket. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája a Port Jacson (mai sydney-i) öbölben kötött ki, s mintegy ezer ember szállt partra: katonák, fegyencek, hivatalnokok. Ausztrália az Egyesült Királyság fegyencgyarmata lett. A fehérek első településüket ama kis öböl körül hozták létre, ahol ma az Operaház áll. A brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak hívták.
Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum, és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben a vaskezű William Bligh- t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad letelepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. A legkezelhetetlenebb rabokat a Norfolk- szigetre, Tasmániába és mai Brisbane-be telepítették.
Házakat, közműveket építettek, és megnyílt az első bank is; Sydney tíz év alatt várossá lett. 1813-ban kelt át egy expedíció a Blue hegységen (Blue Mountains), és megpillantották a Nagy -Vízválasztó Hegységet, valamint a mögötte elterülő sivatagot.
1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék.
1826-ban újabb gyarmatot alapítottak nyugaton, a mai Perth helyén. Bár a kontinens nagy része felfedezetlen volt, az angol korona bejelentette egyeduralmát. A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött.
1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50.000 őslakos élt a kontinensen.
1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új- Dél Wales-ben , és a Nagy- Vízválasztó Hegységben. Kitört az aranyláz. Az aranyat keresők falvakat hoztak létre a kontinens belsejében, a Darling és a Murray folyó mentén. Melbourne- ből nagyvárost teremtett az arany, szállodákkal, színházzal, bankokkal, és közvilágítással. Több helyen találtak ezüstöt, rezet, cinket, melynek ipari mértékű bányászata a gazdaság forrása lett. (Máig mintegy 5 millió kg aranyat találtak a kontinens területén.)
1854-ben a ballarati bányászok létrehoztak egy reformligát, hogy tiltakozzanak a bányászati adó mértéke, és a beszedés embertelensége miatt. Gátat építettek, és fegyverrel védték magukat. 30 bányász és 5 katona esett el a félórás ütközetben, mely végül is felgyorsította a reformokat. Az Eureka- gátnál lezajlott csata fontos epizódja lett az ausztrál történelemnek, és folklórnak, mely nagyra tartja a bajtársiasságot, és a természeti erőkkel dacoló férfiasságot. Távíróállomásokat állítottak fel, melyek kapcsolatban álltak - Szingapúron át - Londonnal. A távíróállomás - Telegraph Station - Ausztrália közepén épült, és ez lett egy város, Alice Spring magja. Az arany banditákat is szült, köztük a legendás Ned Kelly-t, aki az ausztrál folklór központi figurája lett.

1868-tól Anglia már nem deportált elítélteket Ausztráliába, a kontinens öt gyarmata egyre inkább szabad osrszágként kezdte élni életét.
1901-ben Ausztrália, mint a szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a "Fehér Ausztráliában" hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett politika lett, amikor 1901-ben az ázsiaikai bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett. Queensland-ban olajat találtak; hatalmas vasérc és bauxit, ón, urán, kvarc, és kőszén lelőhelyeket fedeztek fel, Dél- Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezejére bukkantak.
Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásásrolta a leendő Ausztráliai fővárosi területet, és Walter Burley Grifin amerikai építészt megbízta Canberra felépítésével.
Ausztrália az I. világháborúban az antant oldalán, az ANZAC-csapatokban vett részt.
1914-ben Nagy-Britanniával együtt Ausztrália is hadat üzent Németországnak. A nemzet a tűzkeresztségen a törökországi Gallipolinál esett át. Gallipoliból nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztrál filmrendező szentelt is ennek egy filmet.
1927-ben a parlament első ízben ülésezett az új fővárosban, Canberrában.
1931-ben a westminsteri statum domíniumi státuszt biztosított Ausztrália számára, amelyben az államfő a mindenkori angol uralkodó, de a politikai élet önálló (parlament, kormány).
1941-ben Ausztrália hadat üzent Japánnak, amely a kontinens elfoglalására készült, és Darwint bombázta is. A háború után a gzdaság virágzásnak indult.
A kormány ösztönözte az európai betelepülést, érkeztek németek, olaszok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Ausztrália tejjel-mézzel folyó tágas Kánaánnak tűnt: végül 5 millió európai telepedett le. 1965-ben eltörölték a faji törvényeket.

1967-ben a népszavazáson a lakosok 90%-a egyetértett azzal, hogy a bennszülöttek állampolgári jogokat kapjanak.
1973-ban Nagy Britannia belépett az Európai Közösségbe, és ekkor úgy tűnt, Ausztrália elveszíti legfontosabb gazdasági kapcsolatát. Japán lett a fő gazdasági partnere és ma a bevándorlók fele is Ázsiából jön, de nyugati típusú ország maradt. A XX. század második felében a gazdag nyersanyagkészletek és az intenzíven fejlődő gazdaság következtében Ausztrália a fejlett ipari országok sorába lépett.
Jelenleg Ausztrália államformája államszövetség, amely 6 szövetségi államból (state - Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria, Nyugat-Ausztrália és Tazmánia), valamint 2 szövetségi területből (territory - Ausztráliai Fővárosi Terület, Északi Terület) áll. A Nemzetközösség tagja.
<Ugrás a lap tetejére>

 

4. Népesség
Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású. A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.
<Ugrás a lap tetejére>

5. Kultúra, sport
Az ausztrál kultúra egy hatalmas színes faliszőnyeghez hasonlítható, amelynek sokszínűségét a különböző kultúrák összeolvadásának köszönheti. A kínai sárkánytánctól és tűzijátéktól kezdve, a buddhista fesztiválon át a multikulturális események ugyanúgy részei a kultúrának, mint a karácsony, vagy a krikett.
Ausztráliában minden megtalálható, amit a világ kultúrája csak kínálhat. (Zenekarok, operák, avantgárd színházi társulatok, Shakespeare-i klasszikusok, rock koncertek, tánc, aboriginal művészet, kabaré, világot bejáró kiállítások, stb)
Az ausztrálok nagy része horgászik, kirándul, lovagol, teniszezik, golfozik, hajókázik, fut, edzőterembe jár stb.
Az enyhe éghajlat, a rengeteg tengerpart, a hatalmas területek csalogatják a sport szerelmeseit.
De nagy kultúrája van a különböző sportrendezvényeknek is. Sokféle nemzeti és nemzetközi sporteseményt szerveznek kontinensszerte.
Rugby League, Rugby Union és Australian Rules meccsek, krikett és tenisz grand slamek, Ausztrál Fociliga, Melbourne Cup, Australian Open, Nemzetközösségi Játékok és a felejthetetlen 2000-es Sydney-i olimpia, hogy csak néhányat említsek a pazar kínálatból.
Az ausztrálok az élet és természetszeretetükről is híresek, amelyben a kultúrnak, a zenének, a művészeteknek éppannyira szerepe van, mint a sokszínű ételeknek, a sportnak és a tengerpartoknak.
<Ugrás a lap tetejére>

 

6. Növény- és állatvilág
Földrajzi adottságainak köszönhetően Ausztrália méltán híres egyedülálló állat-és növényvilágáról. Kb 800 különböző madárfaj él Ausztráliában, ebből 400 csak itt található meg. Ausztrália óceánjai rengeteg változatos tengeri élőlényt rejtenek. Több mint 4000 halfaj, több tízezer növény és mikroorganizmus él a földrészt körülölelő oceánokban. Tudósok szerint Ausztrália tengeri élővilágának 80%-ával sehol máshol a világon nem találkozhatunk.

Egész évben megfigyelhetjuk a hullámokat meglovagló delfineket, szervezett hajókirándulás keretén belül találkozhatunk bálnákkal is- de sokszor akár a partról is megpillanthatóak, de egy-egy snorkelezés, búvárkodás közben alkalmunk nyílik megcsodálni a kisebb-nagyobb halakat, korallokat, tengeri csillagokat és még annyi más gyönyörű színben pompázó élőlényt.
A túrázok, kirándulók is kedvüket lelhetik Ausztráliában, hiszen az esőerdők szintén egyedülálló látnivalókat kínálnak. Beleszippantani az eukaliptusz fáktól illatozó párás levegőbe, megpillantani valamelyik fán egy szundikáló koalát, hallgatni a madarak párbeszédét, gyönyörködni a hatalmasra nőtt fákban, bokrokban, különleges virágokban, mind egytől-egyig páratlan élmény.
<Ugrás a lap tetejére>

7. Érdekességek

- Ausztráliából származik a bumeráng.
- Queensland-ben, Duaringánál van egy nagy mocsár, melynek neve Mummarraboogungoorangil, amit a helyi hivatalnokok kétségbeesésükben Macaroninak hívnak.
- Alice Springstől északra van egy kis hely, amelynek neve Mulkanundratiiddatidd. Az egyszerűség kedvéért ezt Mulkának hívják.
- Queensland-ben van a legrövidebb hegységnév, az O. K. ez egy konzervdoboz márkabetűjéről kapta a nevét.
- Van Ausztráliában egy város, amely ma itt van, holnap ott. Ennek a neve Lakewood és 1902-ben alakult. Egyetlen értelme az, hogy a bányákat ellássa fával. Mihelyt egy erdőt kivág, azonnal tovább is áll, mert a lakóházak, irodák úgy vannak megtervezve, hogy vasúti teherkocsin is szállíthatók legyenek.
- Adelaide-től 40 mérföldnyire északnyugat felé, Springtonnál egy többszáz éves eukaliptuszfában lakott J. F. Herbig, az egyik első telepes. A fa ürege 4,5 m magas és 4,5 m átmérőjű volt. Melburne-től 44 km-re van egy másik falakás, amelyben Tom Tregallas, a lantmadár lelkes kutatója lakott. Ezt a fát Victoria kormánya nemzeti emléknek nyilvánította.
- Észak-Queensandben, Croydonhoz közel sok tízezer whiskys-üvegből építette házát a tulajdonos, valószínűleg a termeszek ellen. Ilyen üvegekből épült ház több is akad.
- Tasmániában, a Ross kerületben van a híres naptárház. Éppen 52 szobája 365 ablaka, 12 kéménye és 7 kapuja van.
- Ausztráliának több mint 7000 strandja van, több mint bármelyik nemzetnek.
- Ausztrália termeli a világ opálkészletének 95, a fekete opálnak pedig a 90 százalákát.
- Ausztrálai a világ legnagyobb szarvasmarha exportáló országa.
- Asztrália állítja elő a világ gyapjúkészletének 70 százalékát.
- 25.000 különböző állat-, és növányfajta található meg a kontinensen, míg Európában 17 500.
- A leghoszabb egyenes vonatsínpálya is Ausztráliában található meg, 478 km.
- Itt van a leghoszabb egyenes útszakasz is a maga 148 kilométerével.
- A világ leghoszabb egybefüggő kerítése is Ausztráliában húzódik közép Queenslandben, 5531 kilométer hosszú és 1.8 méter magas és a juhokat hivatott megvédeni a dingóktól.
<Ugrás a lap tetejére>